BEREKFÜRDŐ 2015

Anyaszervezeteink, a MSMBA és a MSMBSZ, május 4 – 9ig, az idén is megszervezte Berekfürdőn a „MoSoly hetet”, ahol ezen a tavaszi SM fesztiválon mintegy 110 fő vett részt. Saját szervezetünk 10 fős csapattal képviseltette magát.

A rendezvény célja volt: aktív programok keretében közösségi élményhez jutás, baráti kapcsolatok kialakítása, egészségnövelő tanácsokkal való ellátás, életviteli ismeretekkel való gazdagodás. Második napon elvittek bennünket autóbuszokkal a Tisza-tavi Ökocentrum parkba, ahol megcsodálhattuk Középeurópa legnagyobb édesvízi akváriumát, a benne élő számtalan sokaságú vízi élőlényt, a különféle formájú és fajtájú halakat. Módunk volt kishajókkal a vadregényes Tisza-tavon is hajókázni, megcsodálva a természet vízi világának itteni szépségeit.

Az időjárás kedvezett, alkalom adódott jó kis fürdőzésekre is. Ezen kívül igen sok szolgáltatást igénybe vehettünk, például: masszást, gyógytornát, Nordic Walking gyaloglást stb. Esténként pedig színvonalas előadásokat hallgathattunk, melyek közül kiemelném a Pető Intézet konduktornőjének igen érdekes és mindenki számára rendkívül hasznos előadását. Itt tanulhattam meg magam is, hogyan lehet elesett, testesebb nehéz, és önerejéből felkelni nem képes magatehetetlen SM beteget felemelni, felállítani. Számomra ez különösen hasznos volt és sajnos már alkalmazni is tudtam az óta. Meggyőződésem, hogy ilyen előadásokra lenne mind többször szükség, amiből az SM betegek és kísérőik tanulhatnak, profitálhatnak. SM napokon sokszor hangzanak el évek óta visszatérően olyan beszámolók, stb. amiből a betegek többsége szinte mit sem ért. Ehelyett is olyan előadásokra lenne szükség, amiből az SM beteg valóban hasznosíthatná a hallottakat, életvitelének módozatait teljesebbé téve. Nos, ez a Berekfürdőn látott, hallott előadás ilyen volt. Természetes azonban, hogy orvosaink tanácsaira, SM kutatások eredményeinek közérthető ismertetésére továbbra is szükség van.

A Berekfürdői öt napos rendezvénysorozat végül is egy igen hangulatos záró esttel ért véget, amikor is két fiatal zenészből álló nagyon jó számokat játszó zenekar adta a talpalávalót, még a „táncra perdülő” mozgáskorlátozottak kerekes székei alá is. Hasznos volt ez a jól sikerült SM fesztivál, mindenki nagyon jól érezte magát. Jó volt ott lenni. Jó volt közösségben lenni.

Pokorny Ferenc

Útóirat.

Amikor Berekfürdőről hazaérkeztem, első dolgom volt, hogy a szervezőknek külön-kölön írt levélben megköszönjem nem kis erőfeszítést igénylő munkáját, és hogy ott lehettünk. Mindenkitől válaszlevelet kaptam, amiben kifejezték, hogy milyen jól esett nekik ez a megköszönés, már csak azért is, mert nincsenek hozzászokva. Hiszen munkájukat nem igen szokták megköszönni, a tagszervezetek inkább csak elvárásokat fogalmaznak meg. Viszont az meg engem töltött el jó érzéssel, hogy válaszaikban arról szóltak, hogy csapatunkból többekkel beszélgettek, és ez alatt milyen remek emberekkel ismerkedhettek meg. Nekem gratuláltak a jó kis csapathoz. Az érdem azonban nem az enyém, ezért továbbadom. Hiszen a csapatépítés, az összekovácsolódás érdeme elsősorban korábbi klubvezetőnké Hajnikáé, és az új vezetőé Katié. Még azt is írták, hogy büszke lehetek csapatunkhoz. Hát az ő nevükben is, az is vagyok.

Nők Lapjában megjelent cikk

Az alábbi, Nők lapjában megjelent írást szeretnénk figyelmükbe ajánlani. (Kattintás után látható az eredeti méret)

Néhány szó a február havi klubnapi összejövetelről

Korábbi klubvezetőnk Hornung Hajnalka kiválásával kissé befelhősödött szervezeti életünk. Mára valamennyire sikerült megrázni magunkat, és most már kezd kicsit felderengeni, besütni ránk egy kisnapsugár is. Klubtársaink is kezdenek nagyobb lelkesedéssel aktivizálódni. Egy rendkívüli fehérasztalos rendezvénnyel jól kezdtük az évet, és a második havi szokásos össze-jövetelünk is igen tartalmas volt.

Új klubvezetőnk Kati meghívta Harcos tanár urat, aki szíve-sen elfogadta kérésünket, eljött közénk és nagyon jó előadást tartott az SM jelenlegi állásáról. Elmondta, hogy a pályakezdésétől napjainkig eltelt időszakban milyen nagy utat bejárva, mi-lyen pozitív változások történtek az SM kezelésében a folyamatos kutatások és gyógyszerku-tatások eredményeképpen.

De részt vett klubnapunkon Dr Dobos főorvos asszony és a kórház neurológiai osztályának főnővére is. Összejövetelünk második napirendje, szervezeti kérdések ismertetésével telt. Beszámoltunk alapítványunk elmúlt évi gazdálkodásáról, az idei év jelen-legi helyzetéről, és jövőbeni lehetőségeinkről. Következő összejövetelünkre is minél nagyobb létszámban várjuk kedves társainkat.

Januári klub nap

Mint majdnem minden évben, 2014 év végén is kaptunk karácsonyi rendezvény céljára 50 ezer forint támogatást, a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegek Alapítványától. Cél az lett volna, hogy ebből a karácsonyi ünnepkörben tegyük ünnepélyesebbé az év utolsó klubnapját.

A pénz azonban annyiból késve érkezett, hogy decemberben már nem szoktunk klubnapot tartani. Így aztán áthoztuk erre az évre. De jött a fejtörés, hogy akkor mit is kezdjünk vele, hiszen nem is sok, de nem is kevés. Ha nem használjuk fel, vissza kell adjuk. Gondoltuk: ilyen csúfság azért már mégse essen rajtunk, ezért kértük tagjaink segítségét, adjanak ötleteket, hogy mihez kezdhetnénk. Kevés használható visszajelzés jött. Ám még is jött egy Kurdi Katitól, hogy akkor elmehetnék egy vacsorával összekötött fehérasztalos klubnapot tartani valamelyik étterembe. Hozzátette, hogy a többletköltséget esetleg összeadhatnánk.

Nos ez az ötlet realizálhatónak látszott, meg is fogadtuk. A sors iróniája, hogy éppen az ötletadó nem tudott részt venni rendhagyó összejövetelünkön, mert sajnos lebetegedett. A kórház közeli „4 Muskétás Étteremben" jöttünk össze, ahová meghívtuk kedves vendégeinket, bennünket patronáló főorvos asszonyt és a főnővért is.

Dr Dobos Enikő neurológus főorvos, (szemben harántcsíkosban) tanácsokkal látja el egyik sajnos már két bottal járó betegtársunkat.

Egyéb elfoglaltsága miatt nem tudta elfogadni meghívásunkat Harcos tanár úr, így nagyon sajnáltuk, hogy nem lehetett velünk. A rendezvény jól sikerült a hangulatos kis étteremben, bőséges tartalommal remek ellátásban volt részünk. Összejövetelünk – az ötvenezer forinttámogatásunkon felüli – költségeit alapítványunk finanszírozta. Ha lehetőségünk, vagyis pénzünk is lesz rá, a jövőben megismételjük ezt a néhány órás egymást szerető közelségében kellemesen eltöltött fehérasztalos összejövetelt.